Csángók
A székelyektől különvált népcsoportok összefoglaló neve. A szó valószínűleg egy már elenyészett ’elvándorol’, ’elszakad’ jelentésű ige származéka. Csángóknak nevezik elsősorban a moldvai magyarokat. Így hívják a Csíkszékből a közeli Tatros folyó völgyébe költözött magyarokat (gyimesi csángók); a Brassó melletti Hétfaluban élő magyarságot, valamint a barcasági magyar falvak más lakóit (hétfalusi csángók). Gyakran helytelenül így emlegetik a bukovinai székelyeket is, és a közülük kiszakadt al-dunai székelyeket. A ’csángó’ név általában gúnynévnek számít. Nem maguk a csángók, hanem a környezetükben vagy a távolabb lakó székelyek használják. Kivételt képeznek az ugyancsak bukovinai eredetű dévai csángók, akik nem érzik sértőnek a megnevezést.
A moldvai Klézséről származó csángó asszony Idős csángó férfi (Somoska) Csángó lány (1975, Lészped)
Moldvai magyarok 
A Keleti-Kárpátok és a Prut között élő magyarság, más néven csángók. A moldvai magyarok első csoportjai többségükben Észak-Erdélyből, valószínűleg az Árpád-korban (13–14. sz.) vándoroltak ki. A következő századokban – amikor a moldvai fejedelemség a magyar királyság hűbérese volt – gyarapodott a számuk. Uralkodói szívesen fogadták a kézművességben, szőlőművelésben és udvari szolgálatokban jártas magyarországi nemeseket és jobbágyokat. A földműveseknek kiváltságokat is biztosítottak. Ennek nyoma a razes (részes) intézményben a 19. sz.-ig megmaradt. A moldvai magyarok közt találtak menedéket a Dél-Magyarországról elmenekült magyar husziták is, akiknek papjai itt fejezték be bibliafordításukat (15. sz.). A középkori magyar királyság hanyatlásával a 16. sz.-ban a moldvai magyarok társadalmi helyzete megrendült. Kiszorultak a városokból és sokat szenvedtek a török-tatár pusztításoktól. Soraikat a Rákóczi-szabadságharc és 1848–49. menekültjei, valamint a határőri szolgálat, a nehéz jobbágyszolgáltatások és a nincstelenség elől kivándorló székelyek állandóan gyarapították. A 17. sz.-ban a pápa missziós területté nyilvánította a többségben gör. kel. ortodoxok által lakott Moldvát, a r. k. hívek számát a moldvai magyarok elrománosításával igyekezett szaporítani. Ezért a Moldvába rendelt lengyel és olasz papok fokozatosan elszoktatták a moldvai magyarokat az anyanyelv templombeli használatától. A 19. sz. második felében a tőkés-bojári Románia hivatalos rendelettel is megerősítette ezt a gyakorlatot. A moldvai magyarok anyanyelvi iskolái 1947–55 között működtek. Ilyen körülmények között a moldvai magyarok igen archaikus nyelvjárást és népi kultúrát őriztek meg. Az egész magyar nyelvterületet tekintve napjainkban a moldvai magyarok között a legelevenebb a népi kultúra és leggazdagabb a népköltészet. Nyelvük és kultúrájuk sok román hatást is mutat. Okleveles adatok szerint a 16–18. sz.-ban nagyobb területen éltek. Szórványos telepeik a Dnyeszterig húzódtak. Ma legnagyobb csoportjuk a Keleti-Kárpátokban eredő, az Aranyos-Besztercébe futó kisebb folyók (Tatros, Uz, Szalonc, Ojtoz, Tázló) völgyeiben él. Népi kultúrájuk az elmúlt századok folytonos székely kivándorlása miatt erős székely hatást mutat (mintegy 40 falu); nevezetesebbek: Pusztina, Frumósza, Csügés, Tatros, Onest, Diószeg. Ezeket a szakirodalom általában „székelyes csángók”-nak nevezi. Archaikusabbak az Aranyos-Beszterce torkolatvidékén, az ún. Szeretterén vagy Mezőségen Bákó (Bacau) városa közelében lakók (kb. 30 falu), melyeket a kutatás, egy részük erős székelyes jellegét megállapítva, „déli csángók”-ként tart számon. Közülük nevezetesebbek: Bogdánfalva, Trunk, Lészped, Forrófalva, Klézse, Gajcsána. Végül a legrégiesebb nyelvű és kultúrájú „északi csángók” a Moldva folyó Szeretbe ömlése táján, Románvásár városa közelében laknak (kb. 10–15 falu). Nevezetesebbek: Szabófalva, Pildeszt, Balusest.
Moldvai magyarok (1906, Szabófalva) Moldvai csángó-magyar lakodalom.
A legény elbúcsúztatása szüleitől (Szabófalva)
Csángó települések a moldvai Bákó megyében
Hegyeli Attila: Nőtt a Bákó megyei magyarok száma
A 2002. évi népszámlálás eredményeiről
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a hozzávetőlegesen 60 ezer főt számláló magyar nyelvet még ismerő moldvai katolikus közösség bár tovább asszimilálódott nyelvileg és kulturálisan, mégis a belőlük megmaradó kis közösségrész magyar öntudata erősödőben van. Ez az erősödés nem egy természetes folyamat része, hiszen ma is akár az elmúlt évtizedekben a természetes folyamat az asszimiláció. Ez a folyamat enyhén mutatkozik a népszámlálási adatokban is, a látványos változás azonban csak egy igen komoly politikai, közösségépítő, oktatási munka után volna lehetséges, amely a jelenlegi ilyen jellegű törekvések többszörösét kell hogy kitegye. A következő népszámlálást Románia már az EU tagjaként fogja végezni: addig a munka a magyar értelmiség és politikai elit kezében van.
Csángó Himnusz
Csángó magyar, csángó magyar
Mivé lettél csángó magyar
Ágról szakadt madár vagy te
Elfeledve, elfeledve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése