Székely Királyfi

Csaba királyfi



Csaba királyfi egyes szakirodalmak alapján Attila legkisebb fiaként élt az 5. században. Ezek cáfolata szerint viszont Csaba alakja csak kitalált, egy a székely mondák világában létező, nem valóságos személy.
Idézet az Arvisurából: Attila temetése után de édes Aranyasszony azt mondta: "Égi birodalmunk reményeivel indultunk győztes ifjúságunk élén. Győztes vezérként temettük el: Napsugárban, Holdsugárban, Kéklenyércünk csillagában! Nimród elődünkkel mehetsz vadászni a Nagymezőkre! Gilgames vére szentté varázsolta a Melegvizek Birodalmát! Mindenki cserbenhagyhatja szent emlékedet, de Csaba vezér kisfiaddal együtt székihun, daragúz, marúz és palúz 4 töményes néped örökké táplálni fogja emléked a Szent Lándzsa szövetség keretébe! Nyugodjál Atillám békében!" A temetés után az ifjak összevesztek azon, ki legyen a fejedelem, a fősámán és a fővezér. A harcban a hun sereg széthullott. Az Öregek Tanácsa tett rendet: "Aki akar, menjen Aladárral, Dengezikkel és Ellákkal a Keleti-hun birodalomba, de Dunna-asszony ne mozduljon és Réka-asszony Bíkís-besenyő országból, Csaba ifjúsági fővezér pedig Budavárban kell, hogy őrséget adjon a Melegvizek Birodalmának egysége miatt." "Csaba székelyei Atilla sírjánál adva őrséget Parajd-Tardos-Tömös ifjúságával együtt őrizték az Aranyrögös Birodalmat. Buda fia, Aladár és Atilla fiai Ellák, Dengezik és Csaba ... anyjukhoz rohantak a bíkís-besenyők szállására. Réka arra biztatta fiait, hogy vegyék át az Aladárnak ígért fővezéri hatalmat, mivel ők hárman vannak, de a kisebb fiát, Csabát magánál tartotta. ... a birodalmat ... egymás között felosztották: Ellák kapta a Tiszától nyugatra eső részt, Csaba a Tiszától Jászvárig, Dengezik tőle kelet felé az Etilig, míg Aladár az Etiltől a Bajkál tóig. A palóc fejedelmi földön béke honolt. Réka nem engedte ki a kezéből a hatalmat és Csabát is mérsékletre intette, mivel a második széki-hun tömény területét és Attila nyughelyét Szöged töményvezér védelmezte... és elég gyakran kellett idegen hódítókkal a Fehér és Széki-tó mellett a nyughely érdekében háborúságba keverednie. Szöged ... Deédes aranyasszony és Maros fia volt és Szörénykét vette feleségül. Csaba és Szirma a 15 éves leányukat, Szörénykét csak azuán adták férjhez a 31 éves, deli Szöged vezérhez, amikor a pusztaszeri Nagysüánon megnyerte a lovassági viadalt." A székely himnusz, valamint Csaba királyfi mellszobra Székelyudvarhelyen (Blaskó János alkotása) Nemcsak az Arvisura foglalkozik Csaba királyfi történetével. Csaba királyfiról a krónikások elmondják, hogy apja halála után 15 ezer hunnal Görögországba, majd Szkítiába menekül. Egy nagyjából 3 ezer fős hun népcsoport marad csak Pannóniában, akik magukat székelyeknek nevezik. Ezek előtt esküdik meg Csaba, hogy baj esetén visszatér hozzájuk segíteni rajtuk. A székelyek közt máig él a hiedelem, hogy Csaba a Hadak útján vitézeivel visszatér. Csaba valószínűleg Atilla Irnik nevű, legkisebb fia, aki méltóságnévként viselhette ezt a nevet. " A Hadak útja név már az 1420 körül készült Schlaegli szójegyzékben is a Tejút neve. Ez égi folyó (amelyből a székelyek a megváltást várják) Csabát a vízből születő hősök közé sorolja. Út (1055-ben: utu) szavunk Utu sumér napisten nevével azonos. A szó vogul megfelelői vízfolyás, összekötő csatorna, vízi út, lefolyás jelentésűek." Ernák, Irnik, Csaba, Chaba - ezekkel a névváltozatokkal találkozunk. Priscos az Attilánál tett látogatásának megírásakor megemlíti Ernákot, akiről egy hun főembertől megtudja: Attilának megjósolták, hogy halála után a hun nép elbukik, de a fia felemeli. Csaba apja halála után Szkítiába vonul vissza. Anonymus Szavárd honfoglaló vezér népét Csaba magyarjaiként említi. Ilyen formában a Csaba személynévvé vált máltóságnévről lehet szó. Tehát egy népről beszélhetünk, akik a hunok és a honfoglaló magyarok idejében is felbukkannak. Ezért elfogadható az az elmélet, miszerint Csaba 108 évet élt. A magyar krónikák - a Pozsonyi, Képes, Kézai és Turóczi Krónika is beszámol Csaba létezéséről, és tetteiről. Mindegyik forrás ír Aladár és Csaba ütközeteiről, melyből először Csaba kerül ki győztesen. A második ütközetben azonban Veronai Detrik árulása miatt Csaba legyőzettetik. Csaba hatvan testvérével és 15 ezer hunnal anyai nagybátyjához, Honoriushoz Görögországba menekül. 13 (más szerint 2) évig tartózkodik itt, majd visszatér Szkítiába, ahol nagyapja, Bendeguz tanácsára házasodik és két fia születik: Edemen és Ed. A háromezer megmaradt hun, kik magukat - félve a nyugat bosszújától - székelyeknek nevezték, a Chigle mezőn (Czyglamezew, Chygla-mezey, Siglamezei) maradtak. Csaba hunjaival egyesülve meghódították Pannóniát. "Ezen székelyek a szkíta betűket még el nem felejtvén, azokat nem tenta és papiros segítségével, hanem botok metszésének mesterségével, mintegy rovás gyanánt használják. Ezek azután később, nem csekély nemzetre nőve, a Szkítiából Pannóniába ismét visszatérő magyaroknak, midőn azok jövetelének híre hozzájuk elérkezett, nagy örömmel Ruthéniába eléjük mentek. Azután pedig a magyarok Pannónia új birodalmát birtokukba vevén, annak meghódításánál ugyanezen székelyek az ország azon részét nyerték osztályrészül a magyarok akaratából, melyet elébb saját székhelyüknek választottak." A székelyek azt hitték, hogy Csaba Görögországban veszett, és ezért járja most is a szólás: Akkor térj meg, amikor Csaba Görögországból visszatér! Érdemes említést tenni arról a csabaíre nevű különleges gyógynövényről is, melynek latin neve Sanguisorba minor (felissza a vért). Belső vérzések megállítására használják már 2000 éve. A katonák csatába menetel előtt az ebből készült teát fogyasztották. Hitük szerint így bármilyen sérülést szenvedtek, nem lett olyan komoly a baj. Magyarul azért hívják csabaírének, mert a monda szerint Csaba hun királyfi ezzel gyógyította katonáit. Európában és Délnyugat Ázsiában is honos, de Magyarországon is megtalálható. Csaba létét máig vitatják. Egyes források szerint csak kitalált személy, más nézet szerint méltóságnévként több személyt takart, s megint más források egyértelműen állítják, hogy ő volt Attila, a hun király legkisebb fia.